Talajban élő férgek

A férgek másik neve, Navigációs menü

Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak. A férgeknél a mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik az ősbélüreg nyílásával, tehát ezek ősszájú állatok.

Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Emésztőrendszerük csökevényes; hímnősek.

Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel.

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított.

Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére.

A humán parazita fajoknál az ember a végső gazda, köztigazdaként állatok játszanak szerepet. Fejlődésük ciklusaiban a talajban zajló folyamatok fontos szerepet játszanak.

Galandférgek Cestoida : hosszú, ízekre tagolódik, az izek proglottis hím és nőstény ivarszerveket tartalmaznak. Fejük szívókában scolex végződik. A scolex elülső végén rostellum van, rajta 1, 2 vagy több sorban horgok találhatóak. A horgasfejű galandféreg több méter hosszú is lehet, a fején lévő apró fogacskák a tapadást szolgálják.

Át nem sütött hússal embert is fertőzhet. Mételyek Trematoda : 2 szívókoronggal rendelkeznek, belső vagy külső élősködők. Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul.

Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe a férgek másik neve. Örvényférgek Turbellaria : az ektoderma a férgek másik neve vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül.

A garat gyakran kiölthető. Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot.

Férgek faj neve. Korbféreg fertőzés útjának mérése

Az a férgek másik neve bélcső-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz. A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak.

Az idegrendszer központi része az agydúc. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél. Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad.

A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú. A hengeresférgek törzsét a modern a férgek másik neve felosztotta három rlszre, három azonos, törzs-rangú kategóriát hozva létre, ezek: Fonálférgek Nematoda : törzsébe állati és növényi élősködők, valamint szabadon élő fajok tartoznak. Mintegy 20 leírt fajukat ismerjük, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik.

Ezzel a fonálférgek törzse az ízeltlábúak után valószínűleg a második legfajgazdagabb törzs az állatvilágban. A nagy becsült fajszám abból adódik, hogy a parazita fajok gyakran gazdaspecifikusak, azaz adott állatfajnak saját Nematoda parazitája van. Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámban- és sűrűségben is tetemes mennyiséget produkálnak: több ezer egyed található akár egy maréknyi földben is.

Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: élősködők és szabadon élők. Megtalálhatóak a tengerekben, a félig sós- és édesvizekben, szikes vizekben, mohapárnákban, talajokban, avarban, trágyában stb. A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak. A ragadozó fajok kisebb állatokat támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző állatfajok élősködői.

Számos parazita faj köz- és állat-egészségügyi szempontból jelentős. Buzogányfejű férgek Acanthocephala : A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita. Lárváik ízeltlábúak Arthropoda testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek. Főleg vízi, elsőroban tengeri élőlények parazitái. Húrférgek Nematomorpha : édesvízi mocsarakban, tócsákban, vizes árkokban, forrásokban élnek, de nem túl gyakoriak.

A tengeri fajok a nyugodt, partközeli zónát kedvelik. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

a férgek másik neve

A testfolyadékot az erek szállítják, zárt helmint táplálkozás rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik. Nincs szíve. A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé.

Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű.

Orsóférgek

Idegrendszere hasdúclánc-idegrendszer. Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon. Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal.

Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben. Fényérzékeny sejtjeik pigmentkehely típusúak, a fény intenzitását és irányát érzékelik, a testfelszínen elszórtan helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak elő.

A feji végen elkülönült fej nincs, de ún. Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás. A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek ám belek férgekkel fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák.

Ezek a vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be. Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba. A bélcsatornája 3 szakaszos.

a férgek másik neve

Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy itt puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a táplálék. A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik.

Az utóbél része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból. Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a légzési gázokat a vér szállítja. Agyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan. Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji a férgek másik neve felől farki véget, a túlfelén feji véget diferenciálni.

A gyűrűsférgek hímnős állatok. Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos. A női ivarszerv részei: páros petefészek — csillós tölcsér — petevezető, ondótartály. A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 a férgek másik neve ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek.

A Wikimédia Commons tartalmaz Orsóférgek témájú kategóriát. Az orsóférgek Ascarididae a fonálférgek Nematoda egyik családja.

Kölcsönös megtermékenyítés jellemző. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat. A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, először a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe. Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és kokonná szilárdul. Fejlődésük közvetlen, első táplálékuk a kokon anyaga. Sérülés esetén a feji vég 2—8 szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják.

Az állat perisztaltikusan mozog féregmozgás.

  1. Élő egészséges paraziták mérgezőek
  2. Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
  3. Hogyan lehet azonosítani a parazitákat a testében

A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra. Az állat külsején hámszövet található egyrétegű hengerhám. A földigiliszta fontos szerepet játszik a talaj porhanyósításában, átszellőzésének javításában kedvezőtlen anaerob bomlási folyamatok, jelentős szervesanyag-veszteség elkerülésea növényi maradványok bontásában. Mészmirigyük pinwormok és ártalmatlanítási módszerek táplálék Ca-tartalmát kristályokban választja ki amik járataik falát szilárdítjákezáltal kedvezően befolyásolják a talaj-ph-t.

A gyűrűsférgek 3 osztályát különböztetjük meg: Soksertéjűek Polychaeta : méretben igen eltérő gyűrűsférgek, több méteres és szegmentummal rendelkező fajok mellett vannak 1 mm-nél kisebbek is. Leggyakrabban különnemű heteronom szelvényességet mutatnak. Jellemző szerveik a páros, szelvényesen elhelyezkedő csonkalábak parapodiumok. A mindkét oldalon megtalálható csonkalábaknak egy alsó neuropodium és egy felső notopodium ága van.

Ezekben tapogatókacsokat cirrhus és a felső ágon többnyire kopoltyúkat találunk. Az ágak belsejében egy-egy izmokkal mozgatható támasztóserte aciculum helyezkedik el, s mellette sorokba vagy nyalábokba rendeződött serték vannak. A parapodiumok a helyváltoztatás szervei és igen változatos kialakulásúak lehetnek. A fejen a cirrhusok tapogatóvá válhatnak.

A kopoltyúk is elágazhatnak, növelve így a heteronómiát. Törzsfejlődéstanilag valószínűleg a parapodiumból alakult ki az ízeltlábúak arthropodiuma.

Egyesek csövekben élnek, amelyet proteinből, mucoproteinből vagy mészből építenek, amelybe néhány faj idegen anyagokat, pl. A legtöbb képes a csövét újraképezni, de a férgek másik neve helytülő forma nem rendelkezik ezzel a képességgel.

A fix csőben lakók gyors visszahúzódásat a hasdúclánc ún. Vannak köztük ragadozók, de igen sok a mikrofág faj. Elsősorban tengeriek, aljzatlakók, de vannak pelagikus fajok is. Néhány faj édesvízben él, de ismerünk szárazföldön élőket is. Például a DK-Ázsiában trópusi avarban élő Nereida-k. Kevéssertéjűek Oligochaeta : jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok.

a férgek másik neve

Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal.

Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül.

Férgek faj neve, Férgek nevei képekben

Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi.

A kis petetartó képződmény neve gubó. A talajban vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.